2009. február 27., péntek

Márk 3hónapos



Hűha,hogy szalad az idő és Márk egyre kommunikatívabb.Élvezet vele beszélgetni!Minden szavunkra válaszol már.Imád mosolyogni és újabban sikoltozik is.Kedvenc dala a mókuska,de olyannyira,hogy közben folyamatosan "énekel"velem.Aludni még mindig szeret,igaz esténként új szokást vett fel.Már csak sötétben alszik el,ha lekapcsolom a lámpát,de akkor viszont öt perc alatt és altatás nélkül.Egyébként csak nézelődne és dumálna.

Annyira furcsa a két gyermek különbözőségei,de mégis a legfurcsább az alvásuk.Mimus a napig nem tartozik a jó alvókhoz,ellentétben Márkkal,aki 3 hetes kora óta átalussza az éjszakát.Na erre hittem én azt,hogy ez csak a mesébe van és az az anyuka aki ilyen éjszakákról mesél,biztos lódít.Hálásak is vagyunk érte.

Márk egy kisebb fokú pyelon tágulattal született,ami hál istennek nem okoz gondot,de időre,időre ellenőrizni kell..Így három hónaposan eljött az első ellenőrzés.Először kézítettek egy ultrahangot,majd jelenésünk volt a" kedvenc"neonatológus doktor nőnél.Egyrészt nem a kedvességéről híres,másrészt a szakmai tudásával szemben is vannak fenntartásaim.De a muszáj nagy úr.Szóval a doktornőnek megint sikerült felbosszantania.Első kérdése az volt mit tud a gyerek?Hirtelen nem igazán tudtam rá válaszolni,bár a számon volt,hogy ír,olvas,számol.Hát mit vár????Na ő elmondta.Szerinte a felső végtagok hypotóniásak,mivel gyermekem,aki megjegyzem 4hetes kora óta emelgeti és tartja a fejét és akit akkor keltet fel,merészelt elbambulni és nem megtartani a fejét amikor felültette.Hát ez felháborító!!Így aztán tornáztatni kell.Persze amiért mentünk,arról egy szót sem szólt,mármint a tágulatról.De az uh szerint csökkent,így remélem kinövi iciri-piciri és továbbra sem okoz majd problémát.

2009. február 26., csütörtök

Nagyiztunk


A hétvégén megint nagyiztunk és végre már nem csak egy napot,hanem az egész hétvégét anyukámnál töltöttük.Márk születése óta ez volt az első ottalvós kiruccanásunk.Nem mondom, élveztük ám,de nagyon.Nekem ezek a kiruccanások egyébként is felérnek egy vellnes hétvégével,és az időjárás is kegyes volt hozzánk.
Remek napsütéses idő révén Mimus kitombolhatta magát.Motorozott,rolizott,krétáztunk az aszfaltra na meg szaladgált,kedvenc babyszitterével,Dodóval.Persze anyukám megint sütött-főzött,mindenféle finomat és hát azt ugye el kell ismerni,hogy nincs jobb a mami főztjénél.Végre kicsit dumcsuóizhattunk egy kicsit a nővéremmel is.Ja meg felköszöntöttük a szülinapja alkalmából,csak az ajándékát hagytuk itthon.Elférne egy kis notropil.
Márk is nagyon élvezte.Jókat evett ,aztán meg még nagyobbakat durmolt utána pedig hangosan sikoltozott és mindenkihez volt egy kedves mosolya.Igaz Mimus időnként reklamál és, kiköveteli,hogy vele foglalkozzanak,de azért lassacskán alakulunk.
Vasárnap végre letudtam két baba látogatást is.Igaz csak egyedül képviseltem a családot,mivel férjuram beteg,Mimus úgy szintén,picurka meg aludt.Így csak én babáztam.

2009. február 15., vasárnap

Betegség

Sajna Mimus lebetegedett.Hétfő délutánra belázasodott,(anya para beindult)így miután apa hazajött és a lázát is sikerült levinni meglátogatták a doktornéninket.Mivel kistesónak éppen uzsonna idő jött és köztudottan kényelmesen,komótosan szeret enni,így apával ketten mentek a vizitre.Ilyen még nem volt,ezért apát kioktattam,hogy mi a rend.Mint például,nagyjából öltöztesse le,na meg a szájába rágtam miket kérdezzen meg a doktornénitől.
Persze Mimus nem fogadt kitörő örömmel,hogy meg kell látogatni a doktornénit.A várakozás alatt levágott egy kisebb hisztit,de bent már nagyon együttműködő volt.
Sajna összeszedet valami szép kis torok gyuszit,amit sikerült még időben elkapnunk,így csak aznap volt láza.A gyógyszereket is szépen könyörgés nélkül bevette és közölt,hogy megette a kanalas,meg a csepegtetős gyógyszert is.
Viszont én egész héten izgultam,nehogy kistesó is elkapja,na meg bíztam benne,hogy mégis csak csodaszer az anyatej.Igaz próbáltuk őket egymástól távol
tartani,ami abban merült ki,hogy kértük Mimust ne puszilgassa,amit nagyon okosan meg is értett.Igaz néha elcsattant egy két lopott puszi és naponta többször is megkérdezte,hogy:mamuci beteg vagyok még?
Sajna a hisztik is szaporodtak,de reménykedem,ha teljesen helyre jön,akkor újra csökkennek.
Gyógyszert már nem szed,de még olyan sápadt szegénykém,na meg az étvágya sem a régi.Igaz az édesség,meg a nasika az menne.

2009. február 11., szerda

Szösszenetek 2008-ból I.

Január
Az újév köszöntése és Mimus első találkozása a hóval.





















Március

A nagy pillanat,amikor is biztossá vált kistesó.












Április
Megjött a tavasz és állandó "fellelőhelyünké"vált a játszótér,az utca.











Szösszenetek 2008-ból II.

Június,július
Élveztük a nyarat.Hol a játszin,hol nagyinál.















Augusztus

Kicsit előrehozva megünnepeltük Mimus második szülinapját.











Szeptember

Először keke(Mimus keresztanyja) és Pisti esküvőjén mulattunk,majd Dodó
szülinapján
.






















November

Életünk újabb nagy eseménye:26-án 12óra 20perckor megszületett második gyermekünk:Márk,de ő csak kistesó nekünk,Mimus után szabadon.













December

Leginkább az ismerkedés jegyében telt.Mimus ismerkedett tesóval és próbáltuk megszokni az új életünket.Persze közben vártuk a Mikulást és készültünk a karácsonyra.

2009. február 10., kedd

A gyerekekről


Életünk mindennapjait két gyermekünk tölti ki egyenlőre,azon egyszerű oknál fogva,mivel picinyke fiunk Márk 2,5hónapos,aki igazi mintagyerek.Ha tele a poci vígan nézelődik,amit a kiságyában is szívesen megtesz.Az éjszakákat kb.egy hónapos kora óta átalussza,sőt napközben is alszik.Tehát okom nincs panaszra.Mosolyog,gagyarászik és már mindent érdeklődve figyel.





Milán,nekünk csak mimus,vagy mima a nagy és okos bátty.Igazi ördögfióka,de a férjem szerint egy szavam sem lehet,mert én akartam.És ez így is van jól.Anyukám szerint nem esik messze az alma a fájától.Szépen kommunikál,nyitott, barátkozó és agy mint a szivacs,amin mindig elcsodálkozom.Jenleg a dackorszak közepén tartunk és a szobatisztasággal küzdünk,de erről majd kicsit később.

Elkezdjük!!!!!


Mért most?Ez fogós kérdés.Régóta készülök már és igazából már van is egy ,amit Mimusról és Márkról írok a babaszobán.De az ott csak róluk szól!
Ezt itt kicsit másképp gondoltam.Persze a fő téma a gyermekek mindennapjai azok örömeivel,sírásaival,bosszúságaival,de azért időnként biztos belekerülnek majd felnőttesebb dolgok.Vagyis inkább kis családunk története lesz.