Karácsony

Minden kedves ismerősünknek,békés boldog Karácsonyt kívánunk!

Meglepetés

December első hétvégéjén megtartottuk tesóka szülinapján második felvonásást.Remekül sikerült.Jó sokan voltunk:anyukám,a két tesómék családostól meg Kekéék.Tesó rengeteg ajándékot kapott.Szinte mindegyik"hasznosnak bizonyult".
Kapott egy buszt,aminek nyílik az első,hátsó ajtaja.Volt már egyilyenünk,de az sajna már tesó leamortizálta.Kapott tűzoltó autót ami szirénázik,beszél.Kapott egy golyós játékot amin a golyókat be kell a lyukba kalapálni(igaz még ő kézzel nyomkodja,de így is élvezi) és legurulnak egy lejtőn.Nagyon tetszik neki.Na meg kapott Kekééktől egy beszélő,éneklő bébi taxit.
Milus minden ajándéknál lelkesen segített.Kicsomagolta,aztán pedig ő volt az első aki kipróbálta,de legjobban a bébi taxit élvezi.Közben volt nagy evés,ivás,beszélgetés.

De az est fénypontja a Mikulás volt!Egyszer csak csengettek megjelent az ajtóban a fehér szakállú Mikulás.Milus először csak nézett és elég bátortalan volt,de amikor beinvitáltuk és leültettük akkor már kezdett kicsit oldódni.Nagyon szépen verselt,énekelt az összeset előadta a Mikulásnak.Persze csomagot is kapott,amit rögtön ki is bontott.Tesó a csendes szemlélő szerepét játszotta.Nem sírt,de nem is volt túl barátságos.
Persze kinek az ötlete volt a Mikulás?Hát a Kekééké,pontosan a Pityué.Köszönjük!


Ha valami fontos dologról kell döntenem mindig az első megérzésre hallgatok.Na így volt ez Kekéékkel is.Még Milus pocakban sem volt amikor már úgy éreztem,ha lesz egy gyermekem,akkor biztos,hogy Kekééket kérem/kérjük fel keresztszülőnek.Ha rájuk nézek az önzetlen szeretett jut eszembe róluk.Nagyon sokat segítenek nekünk.Bármikor számíthatunk rájuk,ha vigyázni kell akár az egyik,akár a másik vagy akár mind a két ördögpalántára,vagy ha soron kívül szeretnénk bejutni a szakrendelésre,vagy ha csak egyszerűen el kell vinni valahova.Szeretünk velük jókatenni,beszélgetni.Egyszóval imádjuk őket,mi is és a gyerekek is.Igaz barátok!

November

Ez a hónap is bővelkedett programokban.
Voltunk a temetőben gyergyát gyújtani,ahol sikerült Mimusnak megsütni a kezét.Egész este vizes zsebkendő volt rajta,de most már nagyon megtanulta,hogy milyen az.Mondja is mindig tesókának,hogy zsizsa,én már tudom milyen az.

Aztán végre az egyik szombaton kicserélték az ablakokat és az erkély ajtót,a panelprogram keretében.Na ennek nagyon örültünk,mert nagyon rossz állapotúak voltak már.Míg apa a munkásokat felügyelte,majd a lakást takarította,addig én a lurkókkal Kekééknél mulattam az időt.Ez egész napos programra sikeredett és Mimusnak bár imádja a keresztszüleit,de estére már hiányzott apa,na meg a lakás és a többi játék.Viszont az új ablakoknak nagyon örült,dicsekedett is vele mindenkinek.Köszönjük Kekééknek!!!!

Másnap sikerült megtartani tesóka keresztelőjét.Már a Mimusé is csak szűk körben történt,így ezt is így intéztük.Sajna nagy a család és húsz embert nem tudok egy ilyen pici lakásban megvendégelni,az éttermi buli meg nagyon húzós lett volna.Így aztán újra csak mi és a keresztszülők voltunk jelen az eseményen.A fiúk a vártnál jobban viselték a ceremóniát.Tesóka csöndben szemlélődött és még kivételesen Mimus sem nyavalygott.Tesó keresztszülei szintén Kekéék lettek.Nagyon szeretjük őket és már akkor is ugyan úgy foglalkoztak picurival mintha a keresztgyerekük lenne,mikor még meg sem kértük őket.Az ebéd itthon zajlott,ami nagyon finom volt a csülök csárda jóvoltából.Majd nonstop játék,beszélgetés kezdődött és késő este a vacsorával ért véget a nap.Ezt is köszönjük Kekééknek!

Persze ez a hónap sem múlhat el szülinap nélkül.Tesóka betöltötte az egy évet!!!!Így lezajlott a szülinapi buli első felvonása az egyik nagyszülőkkel és testvérekkel.Mimus nagyon élvezte.Olyan örömmel bontogatta tesó ajándékait,mintha az övé volna.A tortát nagyon finomnak találta,tesó pedig ámulattal nézte a tűzijátékot,na meg a gyertyát,amit próbált elfújni.

De a szülinapoknak ezzel még nem volt vége!Petra a bérma keresztlányunk 18éves lett!Mégegyszer isten éltessen Pötyi!!!!Itt is volt buli.Mimus már nagyon élvezi ezeket a felhajtásokat,imádja a tortát,a marcipánt.Persze itt is volt marcipán,amit alig bírt kivárni,hogy magáéval tegyen,de miután megkapta,a külön nekiszánt marcipánt-egy versenyautót-boldogan leült és falatozott.Tesóka csak a tortával elégedett meg.

Eközben zajlott az ovisélet,hol nyekergéssel,hol anélkül.Szépen versel,mindig valami új verset,vagy mondókát skandál.Az oviba egy áldott jó gyerek,szófogadó,ügyes,de itthon egy kis ördög.Egészségileg egész jól bírja,remek kis krapek,mert egészen idáig csak három hetet hiányzott betegség miatt.Bevallom azt hittem többször lesz beteg.Nem úgy tesó.Minden nyavalyát összeszed.Gyakorlatilag folyamatosan beteg,így a doktornénivel arra jutottunk,hogy nem árthat neki egy kis immunerősítő,amit nem rég kezdtek el szirup formájában is gyártani.Na most ettől várjuk a csodát.Én már a havi egy taknyolással is kiegyeznék,ami mondjuk nem három-négy hétig tartani.Na majd meglátjuk.

Október

Megint mozgalmas hónapunk volt!
Kezdődött a szürettel.Mimus még nem volt szüreten,így úgy gondoltuk eljött az idő,hogy ezt is lássa,miután beszélgettek róla az oviba.Nagyon tetszett neki!Szedett szőlőt,cipelte a nagyi vödrét,de a favorit a traktor volt,amiről aztán egész este le sem szállt,sőt még másnap is kelt időben csakhogy tudjon menni segíteni bátyának.Mi tesóval otthon maradtunk anyukámnál és mivel nem volt aki felkiabálja,több mint három órát aludt egyfolytában.

Az ovis életbe már remekül belerázódott.Igaz itthon még volt nyüszi,de az óvónénik szerint ez csak nekünk szól.Ott már kutya baja.Már kérdezgeti mikor jön érte az anyukája,nem nézik órát,nem sír.Hát ennek meg én örültem nagyon.Mindig tanul valami mondókát,verset,amit aztán bőszen mondogat itthon.Persze ha valamit nem úgy mondok ahogy az oviba szokták,rögtön reklamál,hogy az óvónéni nem így mondja,az óvónéni tovább is tudja.
Közben persze dúl a dackorszak.Hú,nem gondoltam,hogy ilyen nehéz.Egyet akár tízszer is el kell neki mondani,mire egyáltalán reagál rá.Ha valami nem úgy történik ahogy ő szeretné,akkor dúl fúl,megsértődik,közli,hogy nem is játszom veled,vagy megmondalak apának.
Tesóval már egyre többször eljátszanak.Igaz a vége mindig vita,veszekedés,nyígás,mert tuti,hogy tesó is azzal akar játszani,amivel,Mimus.De Mimus már többször elmondja,hogy"szeretlek Tesóka,ölelgeti,puszilgatja"-édesek.Persze azért még sokszor zavarja Tesó Mimus köreit,különösen ha építene valamit,vagy ha autózni akarna.

Tesó továbbra is bőszen gyakorolja az új tudományát.Jön-megy a lakásba,mindent kipakol és mindig cipel valamit a kezébe.
Tesónak eljött az újabb kontroll ideje is.Igaz még szeptemberben kellett volna vinni,de azt lemondtam,mert akkor éppen beteg volt.Na ennek az lett vége,hogy bár új időpontot sikerült kapni az ambulanciára,de ultrahangot ők már nem intéztek,pedig az lett volna a lényeg.Ha már nem vittem el a beteg gyerekemet,akkor intézzem magamnak.Nagyon felháborodtam,ezen a hozzáálláson,de végül hála Kekének sikerült aznapra uh időpontot szerezni.
Hát az eredmény nem tett boldoggá.Sajna úgy tűnik,hogy nőtt a tágulata,így továbbra is megfigyelés alatt kell tartani a dolgot.Ráadásul most már a nefrológiára kell majd menni,igaz oda csak májusban,így olyan vészes csak nem lehet a dolog.Gondolom én.Igazából a mindennapokban nem zavar minket,őt.Csak egyre macerásabb pisit csiholni tőle.Közben folyamatosan növeszti a fogait,ami nála egyben mindig betegséget is jelent.Persze semmi komoly,"csak nátha!De szegénykém óly szinten náthás,hogy félóránként porszívózni kell a nóziját,amit nagyon-nagyon nem szeret Gyakorlatilag le kell fogni.Ő meg persze visít közben.De ettől függetlenül nagy cimborája a porszívó.Imádja húzni-vonni-tolni.Mindezek ellenére imád enni.Ha épp nem növeszt fogat akkor reggeltől estig eszik.Ha pedig fogat növeszt akkor szimplán beéri a napi ötszöri étkezéssel.

Elveszve

Igen kicsit elvesztünk,behavaztak minket az elintézni valók,a programok.Készültem én mindennap írni,de aztán mire idejutottam,már a szemem is alig tudtam nyitva tartani.
Igazából semmi extra dolog nem történt velünk-kivéve,hogy Milus ovis lett-éljük a kétgyermekesek életét.Ami nem egyszerű.Meg mondom az őszintét,hogy én kis naiv azt gondoltam,majd egyszerűbb lesz az életünk(hogy mért-passz),de csak bonyolódott.Ráadásul apa továbbra is nagyon sokat dolgozik,így ezért szinte egyedül vagyok egész nap a két lurkóval.Néha biza az idegeimen táncolnak,így este hulla fáradtan dőlök az ágyba.Ha meg van egy kis időm,próbálom a lemaradásaimat behozni.Na de nem nyavalygok tovább,inkább kutakodok a fejem be és próbálom a szeptembert felidézni!

SZEPTEMBER
Szóval Milus elkezdte az ovit,igaz csak délelőtt!Várta,vártuk!Próbáltam elmagyarázni,hogy én nem leszek ott vele,mert ott vannak az óvónénik.Na ez azért már nem tetszett neki.Így első reggel vegyes érzelmekkel indultunk!Volt is sírás,nyakba csimpaszkodás,anya ne hagyj itt és stb.Bevallom az én szemem is könnyes volt így az óvónénik kérésére gyorsan leléptem.Persze napközben többször volt még pityergés,de legalább nagyon jól ebédelt.Másnap ugyenez történt,ő az oviba én itthon pityeregtem.Majd szerdán kitalálta,hogy ő kocsival szeretne oviba járni,így azóta apával mennek.Az óvónénik szerint jó ötlet volt!Péntekre már egész jól érezte magát az oviba,még játszott is,de ugye jött a hétvége és hétfőn megint sírással indult a nap,aztán pedig délután a doktornéninél folytatódott.Így kihagytunk egy hetet.Persze ez várható volt.Bár még így sem panaszkodhatom,mert azóta csak egyszer volt itthon betegség miatt.Igaz itthon,még többször volt hiszti,de ez csak nekünk szólt. Mára már igazi ovis lett.Aktívan részt vesz játékban,vannak barátai.Tegnap már puszit is elfejtett apának adni úgy sietett be a csoportszobába.Bevallom ez első hetekben,gondolkodtam,hogy talán mégis csak,jobb lenne még neki itthon,de a kis családom meggyőzött,hogy kell neki az óvoda.

Volt persze szülinap is.Ilyenkor ősszel szinte minden hétvégére jut egy,de igazából nagy buli,csak a gyerekeknek jár.Így felköszöntöttük Dodót.Mimus nagyon élvezte!Tetszett a gyertya,tüzijáték,na meg a marcipán,amit rögtön magáévá tett.

És akkor tesóról.Biztos nagyon sok minden történ vele is,de így két hónap távlatából az "apróságok"már sajna a feledés homályába vesztek.De egy nagy dologra emlékszem,még pedig tesóka(ahogy mimus hívja)a tíz hónapos hófordulóján elindult.Este játszottunk és egyszer csak odasétált hozzám,aztán vissza,majd megint.Igazából nem lepett meg vele,mert már vártam.Mimus annak idején egy hónappal fiatalabb korában,de ő is a hófordulóján tette ugyanezt.Tesó pedig ugyebár kicsit "lustább" ő mindent egy hónappal később csinál.

Még mindig a nyárról

Nagyon régen jártunk erre,de a lurkók oly szinten lekötöttek,hogy az hihetetlen.Mindkettőnek szeparációs szorongása van!Na jó Tesónál ez ugye élettani dolog,Milusnál meg csak azért is.Így sajna ami nem volt túl fontos(és a naplózást ezek közé soroltam)hanyagoltam.Próbáltam/próbáltuk mindkettőjük igényeit kielégíteni.Bár közben nem bántam volna ha négy-öt órával hosszabb a nap.Na de mindegy,igyekszem pótolni.

Az augusztus remekül telt.Igyekeztünk,kicsit többet lenni Milussal hármasban.

Voltunk kirándulni

Debrecenben,Egerben,Lillafüreden,Tapolcán.Nagyon élvezte!Ha meg éppen nem kirándultunk,akkor bicajoztunk,játsziztunk.Bár ez utóbbit a vége felé már eléggé unta.
Debrecen nagyon tetszett neki.A vidámparkban szinte minden játékot kipróbál.Talán csak vagy két játék volt amire nem ülhetett be.Az állatkertben már kicsit fáradt volt,de azért érdekesnek találta.Simogatott csacsit,kecskét.Igaz ő a vizilovat is megszerette volna,emiatt kisebb vitánk is volt.Hazafelé még beugrottunk az archeoparkba Polgárnál vacsorázni,ahol autózott és játszizott még egyett.
A egri kirándulástól valjuk be kicsit féltem,nem tudtam leköti-e majd a vár.Végül is tetszett neki.
Utána még lementünk a Szépasszony völgyébe ebédelni(ha eger akkor ez nekem kihagyhatattlan)ahol volt körhinta.Na azt nagyon élvezte.
Az utolsó két hétvége már a szülinap jegyében telt.Kicsit előbbre hoztuk,ráadásul helyszűke miatt mindig két részletben tartjuk.Ami neki nagyon szupi,mert ez egyben két tortát is jelent,na nekem már nem annyira,de hagyjuk.Nagyon örült a tortának,tüzijátéknak és az ajándékoknak.Bár neki a torta a marcipánt jelenti.Kapott legót(buszt,benzikutat,kövérellenőrös állomást)memóriajátékot,kockakirakót,persze szigorúan thomasost,könyvet,ruhát.Szóval remek volt!

És egy kicsit tesóról!Hát egy kisördög.Túl tesz Miluson,na de van kitől tanulnia!A hisztit már most tökölyre fejlesztette,ami hihetettlen,de így van!!!!Mozgásfejlődésben most úgy tűnik megállt és inkább a kommunikációs készsége fejlődik.Nagyon aranyosan beszél,veszekszik babanyelven.Milussal ez nekünk kimaradt az életünkből,mert ő inkább a mozgássra koncentrált.Tesó viszont imád csacsogni,amit én nagyon élvezek.Mindig is irígyeltem azokat a szülőket akiknek így csacsogott a lurkójuk,Ezért most nagyon boldog vagyok,hogy nekem is megadatott.Már megérti a tiltást(igaz a válasza egy huncott mosoly)és kéremet,sőt azt teljesíti is.Szereti a könyveket.Nagy kedvence a Bogyó és Babóca,más nem jó neki,akármit adunk.Ja meg nagy favorit a Thomas,bár neki még csak a zenéje tetszik.Na de azt tátott szájjal hallgatja.

Nyaralás

Mimusunk nyaralt.Egyedült!Nagyszó mert a tesó születésekor,na meg azóta is hallani sem akart arról,hogy ő nélkülünk,egyedül aludjon Aczél nagyinál.Aztán pár hete amikor a hétvégi nagyizásból jöttünk haza mindig nyavalygott a kocsiba,hogy mért kell már hazamenni és ő még maradni szeretett volna.Ilyenkor mindig mondtuk neki,hogy nélkülünk maradhat,akár egy hetet is.
Az egyik ilyen alkalommal úgy döntött,na ő akkor legközelebb marad nyaralni.Túl sok reményt nem fűztünk hozzá apával,de a legközelebbi nyazisás alkalmával összepakoltam a cuccait és megbeszéltük,hogy bármikor ha úgy érzi,hogy haza szeretne jönni,csak telefonálnak és megyünk érte.
Vasárnap délután szépen elköszöntük.Nekünk rosszabb volt,de tudtam/tudtuk,hogy jó helyen lesz és nem akartam/akartuk megfosztani ettől az élménytől.Az egész hét remekült telt számára,igaz mind a négy unokatesója nagyizott,így volt aki kényeztesse,játszon vele reggeltől estig.
Minden reggel és este telefonált.Mindig megkérdezte,hogy vagyunk,tesó mit csinál.Jó reggel és jó éjszakát kívánt.Rengeteget biciklizett,fürdött a medencéjében,hintázott,focizott,még pecázott is báttyával.Látott tüzijákot,ült körhintába.Szóval rengeteg élménnyel lett gazdagabb.És ami a legjobb volt talán egésznap kint lehetett anyukám jó nagy,füves udvarán.Talán ezt az egyet,az ilyen féle szabadságot nem tudjuk mi megadni neki,itt a panelba.Szóval nagyon élvezte!
Jön majd egy kis ismétlés a jövőhéten,mert nagyon meleget ígérnek.Csak most hármasban,mert apának sajna dolgozni kell.
Azért nekünk már az első estétől nagyon hiányzott.Nagyon csendes volt a ház,nem volt aki csacsogjon,nem volt kivel vitázni,veszekedni.
Köszönjük Mami!!!!

Fogzunk

Igen szánt szándékkal írtam többesszámba,mert talán még rosszabb mint Milusnál volt és sajna tart már egy ideje.Persze nem a tankönyv szerint,azt kistesó valszeg nem olvasta.Igazából vagy három hete pelenkázás közben vettem észre az első kis fogacskákat.Játszottunk és valami fehéret láttam az ínyén.Jobban megnézve bizony fogacska volt,méghozzá a felső metsző,mindkét oldalon.
Hurrá megörültem!Végre alszunk!
Na nem így van.Tesó őrült tempóban növeszti tovább a fogait.Már kibújt alul középen kettő,így négy fogú lett.De továbbra is rág és a folyik nyála.Leginkább az asztal szélét szereti rágicsálni,ha feláll az pont eléri.De miután már alul fogai is vannak,így maradandó emléket hagy számunkra amellett,hogy az éjszakáink katasztrófálisak.Ha már nagyon fáradtak vagyunk,bevetem a panadolt,a csoda szirupot.Na azzal elviselhető,olyankor csak vagy kétszer ébred.De azért minden este nem lehet alkalmazni.Így maradnak a visítós,felsíros éjszakák.
Ráadásul úgy tűnik tesónak minden fog növesztése taknyolással jár.Így folyamatában taknyos.ÁÁÁÁÁ!Már a porszívó hangjától,vagy az orrszívó puszta látványától is üvölt.
Hát nem egyszerű,de remélem azért hamarosan hagy egy kis pihenőt nekünk a kis csibész.

Mozgásban

Tesó múlthét pénteken egyszer csak,sokadszori próbálkozások után felült.Kicsit meg is lepődöttt és sírás lett a vége,mert nem tudta,hogy most mit csináljon.Na azóta folyamatos mozgásban van.Imád üldögélni,na közben pakolászni.Ráadásul,hétfőtől már előre is képes haladni..Igazából nem kúszás,nem mászás,hanem csak úgy lökdösi magát,mint a fóka,de nagy távokat képes ám megtenni.Nagyon tetszik neki és közben elégedetten sikongat,meg nevetgél.Igaz ülésközben néha elfárad és dob egy-egy hátast,aminek mindig nagy ordítás a vége,de remekül elszórakozik már.Sőt már a virágaimat is felfedezte.Ma pedig a függönynek sikoltozott este.

Mimusért rajong.Ha meglátja fülig ér a szája és minden bohóckodásának lelkes rajongója.Igaz a tér tágulásával a konfliktusok is szaporodnak.Persze tesó is kíváncsi Mimus autóira,ami a nappaliba egy kosárba van összedobálva,vagy a kirakóra,vagy épp a kockára.De azért nagyon szeretik egymást és ez jó érzés.
Bár Mimusban azért még jócskán túl teng a féltékenység,de majd csak helyrerázódik.

Újra

Mire az egyik kilábal a betegségből,persze mért is ne a másik betegedne le.Na így történt ez nálunk is,gondolom mint sok más egynél több gyermekes családban.Tesónak épp csak befejeztük az antibogyót és egyéb nyalánkságokat,mire Mimus csütörtök délutánra belázasodott,majd hajnalba megint.Igaz fájlalni nem fájlalta semmijét,sem a torkát,sem a pisilőjét,nem volt taknyos,nem köhögött.Szimplán lázas volt.Igazán tanácstalan voltam,de azért reggel megbeszéltem a doktornénivel egy látogatást délelőttre.Itt is volt,már kilenc után,még akkor keltettem fel Mimus,aki rögtön sírva is fakadt,de a doktornénink megnyugtatta.Nagyon ügyesen komoly hároméveshez méltóan viselkedett.Sajna tüszős mandulagyulladása van,volt.Na ez,az ami igazán nem hiányzott!Persze írt gyógyszert,amit tíz napig kell szednie.Be is veszi nem is ezzel volt a gond,hanem miután nem fájt semmilye(én sem gondoltam,de ilyen is van),így elég nehéz volt bent tartani a lakásban,na meg időnként ágyban,amikor láza volt.Igazából az sem viselte meg.De azért nagyon okosan megértette.Igaz vasárnap elmentek apával sétálni és bizony minden cukrászdánál megállt,mert fagyizni szeretett vona,de akkor még nem mertünk neki adni.Így volt egy kis háborgás,de azon is hamar túl tette magát.De tegnap,miután már több mint egy napja nem volt láza,így játszóterezhetett,bicajozhatott.
Közben én pedig azon imádkoztam,hogy tesó el ne kapja.Még egy hét szobafogságot se Mimus,sem én nem bírtunk volna ki.De úgy tünik szerencsénk volt(kopp-kopp):Nehéz hetek voltak,de remélem helyrerázódnak a mindennapjaink.

Betegen

Sajna elérkezett az is amitől mindig tartottam kicsit,hogy mindketten egyszerre betegszenek meg.Szombatra mindkettőjüknek elkezdett szörcsögni az orra.Na jó gondoltam,majd hétfőn beszélek doktornénivel és kitaláljuk hogy mi legyen.Így is lett!Mivel egyikőjüknek sem volt láza,így csak egy kis nyákoldóba maradtunk doktornővel,na meg az orrszívásba.Hozzáteszem nem szeretem azt a fajta nyákoldót használni,amit a doktornénik javasolt,de mivel kórházban dolgozom így megtanultam nem felülbírálni az orvosi döntéseket ,még ha nem is értek vele egyet.Úgy voltam próbáljuk ki!
Mimusnak használt is,de sajna Tesó nem javult,hiába a sok porszívózás,amitől már retteg..Olyan szívszaggatóan sír,hogy lassan a szomszédok ránk küldik a gyámhatóságot.Szerdára be is rekedt a drágám,délután pedig már csak szenvedett,nyűglődött,ráadásul hőemelkedése lett,így irány a doktornéni.Nagyon aranyosan csendben tűrte a vizsgálatot.Sajna úgy tűnik tesó egy torokgyulladást is összeszedett így az antibogyó elkerülhetettlenné vált,aminek ízétől nincs elájulva,pedig nem olyan rossz.Most már kicsit jobban van és nem kell olyan sűrűn használni a porszívót,de nem az igazi.Nehéz hetem volt,mert persze apának mikor ha nem ilyenkor kell tutira egy-egy órával tovább maradni a melóhelyen!ÁÁÁÁÁÁÁ!!!Ráadásul én betegen nem szoktam játszótérre vinni a gyereket(persze sokan nem így gondolják,így nincs kizárva,hogy ott szedtük össze)Hogy mért nem?Nem vagyok biztos benne ,hogy az a fizikai megterhelés,jó a legyengült szervezetének egyrészt,másrészt a felülfertőződés miatt.Így Mimust elég nehéz volt lekötni,de megpróbáltam.Sokat játszottunk,kirakóztunk,mesét néztünk,olvastunk na meg beszélgettünk.Én meg próbálok most kicsit regenerálódni,így a hosszú hétvége alatt.

A hétvége

Megpróbálok röviden írni,bár annyira tartalmas és sűrű volt,hogy igazából ha le akarnám írni ülhetnék estig napestig.
A hétvégét anyukámnákl töltöttük,melynek apropója a bérmálkozás volt.Dodó most bérmálkozott és bérma keresztszülőnek minket kért fel,aminek nagyon örültem,örültünk.Így a két fiam mellé lett már két lányom is,mivel Petrának is mi vagyunk a bérma keresztszülei.
Anyukámhoz már péntek este lementünk,egyrészt mert apa szombaton dolgozott,másrészt pedig Milus had tomboljon.Sikerült is rögtön az első órában leamortizálni magát.Először a egyik,majd a másik térde végül a könyöke látta kárát a nagy rohangálásnak.Ez persze nem szegte kedvét és még kilenckor is az udvaron focizott.
Szombaton anyukám levitte a néptánc találkozóra ahol Dodó is táncolt.Tetszett neki,élvezte.Evett az óvodába,majd meglátogatta a wc-t is,ami nagyon tetszett neki,meg játszóterezett. Igaz a végére kicsit elfáradt és leengedett,de ez csak átmeneti volt.Később már nagy kedvvel hódolt új szenvedélyének a diótörésnek.

A vasárnap délelőtt a főzés jegyében telt.Nálunk az a szokás,hogy a keresztmama vendégül látja ebédre a keresztgyerekét.Na ezt anyukám magára vállalta,így egy nagy családi ebéd kerekedett belőle.Persze azért amennyit tudtam segítettem neki.Dodóék felköszöntötték a névnapjára,kapott tőlük autós kirakót,ruhát na meg egy kis édességet.Majd nagy nehezen rábeszéltem egy kis alvásra,bár ő soha nem fáradt és álmos.Igaz nehezen ment,mert mindenáron a templomba akart menni,de megígértem neki,hogy ő is jön.Délután így apa felvitt engem(mert már így is késésben voltunk-mikor nem?)majd visszament Mimusért.Tesó ő maradt a nagyival.Hála az alvásnak a templomi szertartást egész jól bírta,pedig közel két órás volt.Igaz nem volt végig bent,de amíg igen addig csendben volt.Nagyon tetszett neki templom.Az angyalkákat csupasz babáknak nevezte és nem értette mért nincs rajtuk ruha.Fogós kérdés!Na meg persze elmagyaráztam neki,hogy ez a Jézuska háza,amiből ő ki is logikázta,hogy akkor ajándék is van?Hát nem volt.
Utna még felmentünk Dodóékhoz kicsit,de Tesó már elég nyügi volt,kicsit sok volt neki a nyüzsgés,így igyekeztünk haza.Tízórára aztán elcsendesült a ház.

Ellenőrzés

A múlthéten újra esedékessé vált tesónak egy kontroll a vesetágulata miatt.Már napokkal előtte idegesített a dolog,mert újra a "kedvenc"főorvosasszonynál volt jelenésünk. Először ultrahangra kellett menni,ahol ezren voltak egy pici szűk folyosón.Különböző korú gyerekek,egészen a kicsitől a nagyon nagyig.Persze mint mi is,mindenki két szülővel érkezett.Így elég nagy zsúfoltság volt.Nem is igazán értettem miért hívnak be ennyi embert a folyosóra.Na mindegy.Közel másfél órás várakozás után sikerült lezongorázni a koponya és a vese ultrahangot.
Majd következett a főorvosasszony.Első kérdése:Mit tud a gyerek?Büszkén soroltam tesó tudományait,hogy négykézlábra áll,hintázik,teszi oldalra a fenekét-próbál felülni,forog,bár leginkább a hasáról a hátára,de sutyiba visszafelé is szokott.Szerinte ez nem elég és tornáztassam továbbra is a gyermekemet,sőt ellenőriztessem a doktornénikkel.Megint elállt a szavam.Persze a család vígasztalt,hogy ne foglalkozzak vele,de.......
Persze megbeszéltem a dolgot a doktornénikkel aki szerint nem kell a dologgal foglalkozni.Szerinte egyáltalán nincs lemaradva a mozgásfejlődésben,de ha le is lenne azon sem csodálkozna,mivel nem egy pehelysúlyú(70 cm és 7800gr)meg egyébként is csak a finanszírozás miatt rendelik vissza rendszeresen.Kell a pénz a kórháznak.Ez oké,de legalább ne cseszegessék az ember lányát.
Majd jön minden a maga idejében.Én is ezen a véleményen vagyok.Igaz Milán ilyen idősen már előrébb járt,DE a természetük is merőben más,így aztán igyekszem nem hasonlítgatni a két lurkót.
Sajna a tágulat még mindig meg van,de valószínüleg,sőt biztos,hogy kinövi,mivel uréter tágulat nem alakult ki.Persze ezt sem a főorvosasszonytól tudom,hanem az ultrahangos doktornőtől.
Ezen okból kifolyólag viszont szeptemberben újra menni kell,remélem már utoljára.

Napjaink

Rég jártunk erre,aminek ezer meg egy oka!Egyrészt a jó idő,ami miatt egyre többet vagyunk kint a szabadban és ez bizony rengeteg idő.Másrészt tesó egyre többet van ébren és egyre többet is szeretne ölbe lenni,így napközben szinte lehetetlen bármit is csinálni.Napközben már egyre kevesebbet alszik,annak is a nagy részét a játszótéren,ha meg mégis alszik délután azt a kis időt Mimussal töltöm.


Persze idő közben rengeteg minden történt velünk.Egyik legjobb dolog,hogy Milán egyik napról másikra szobatiszta lett.Már csak éjszakára használunk pelust,bár ha nem iszik sokat este akkor az is száraz reggelre.Napközben már egyáltalán nincs pelus rajt és bárhova el lehet menni vele úgy.Baleset talán vagy háromszor fordult elő,akkor is hiszti közben.Így aztán kapott micky egeres kis gatyákat.Igaz thomaszos volt beígérve,de azt sajna nem kaptam.De meg van neki ígérve!Számomra még mindig hihetetlen,de annyira büszke vagyok rá!Nagyon aranyos ahogy önállóan ténykedik a wc-én.
Viszont a féltékenysége gigantikus méretek ölt.Valószínű igazán most kezdte el látni tesóban a vetélytársat.Időnként megharapja vagy hozzádob valamit,pedig nagyon szereti és fordítva is.Már az összes internetes oldalt átböngésztem,de sokkal okosabb nem lettem.Mindenhol azt írják,hogy van igazából el kell fogadni,de azért bántani ne engedje az ember.Hát elég nehéz!Igaz mára legalább addig eljutottunk,hogy utána elbeszélgetünk és elmondja miért tette.Elmondja,hogy zavarja a sírása-olyankor elkezd visítani-vagy haragszik rám mert bementem hozzá visszaaltatni,vagy mert az ölembe volt és ehhez hasonlók.És ilyenkor szakad meg az anyai szív!Na de majd csak túl leszünk ezen is.


Tesó nagyon édes,már mindent megfog és látni akar.Imád ölbe lenni és ha rajta múlna akkor álandóan ott lenne.Próbálkozik a helyzet változtatással.A maga körül forgolódik,vagy tolatva közlekedik,csak ilyenkor mindig beszorul valahova és sírás rívás a vége.Forog is forog már,bár a hátáról lusta visszafordulni.Ügyesen nyomja a fekvőtámaszokat és próbálkozik a néykézlábazással is,igaz még haladni nem halad. Éjszaka még mindig alszik.Általában kilenckor már alszik és öt-hat körül ébred reggelizni,majd még visszaalszik vagy nyolcig.Mondjuk ezek után nem várom el tőle,hogy még napközben is aludjon két-három órát egybe.Bár volt egy két hetes periodusa most amikor többször ébredt,de sajna kicsit megbetegedett.Elkapta a három napos lázatt,ami nála nem járt eget rengető lázzal,ráadásul az oltás után jött ki ,így már csak amikor a pöttyök megjelentek akkor azonosítottuk be.Ráfogtam a lázat az oltásra!Pedig Mimusnak is volt ilyen!De így megúsztuk antibogyó nélkül,annó nem mert a pöttyök csak a láz után jelennek meg.



Jaj majd elfelejtettem!Voltunk óvóda nézőbe.Tetszett ám kis betyárnak,nagyon élvezte és közölte,hogy ő biza fog óvódába jár!Már be is írattam,remélem felveszik!Nagyon kell már neki.Itthon sokszor olyan látványosan unatkozik,pedig igyekszem minden "munkába" befogni.Értsd főzés,teregetés,takarítás.De már nagyon szüksége van a gyerek társaságra.Bár mostanában kicsit irígy lett,ami nem volt rá jellemző,de remélem ez is elmúlik őszre.

Bók

Ma megkaptam a kis-nagy fiam első igazi bókját!!!!
Indultunk sétálni és mivel a városba készültünk,nem melegítő volt rajtam,hanem farmer,bőrkabát és a hajam is szét volt engedve.Erre Mimus így szól a liftbe:
Anyuci,de szép vagy ebbe a ruhába!
Azt hittem megzabálom.
Olyan érzés volt,mint amikor a hőn áhított pasid végre szerelmet vall.
Persze mindezt egy bolond,hajtépős délelőtt után mondta!
Meg kell állapítanom,hogy pasi a javából!

Valami elindult

Végre!Erre vártam mióta tudom,hogy tesó is van.
Tegnap Milus és Márk végre,végre egymásra talált!Bár eddig is voltak már próbálkozások,de tegnap valami mérföldkőhöz érkeztek a lurkók!
Kistesó Milus ágyán heverészett,Milus pedig nyomogatta neki az új telefont,közben pedig folyamatosan gagyarászott neki.Na ennek tesó nagyon örült és teli szájjal nevetett!Én csak mint kívülálló figyeltem,élveztem a pillanatot és igyekeztem nem beleszólni a játékukba.Bár ez utóbbi kicsit nehéz,mert Mimus,azért úgy gondolja,hogy ő és tesó egyenrangú partnerek,így néha kicsit erősre sikerül a szeretgetés.

Húsvét

Miután kicsit helyre rázódtunk igyekeztük kihasználni a hosszú hétvégét.

Szombaton apás játszóterezés volt,míg én meg tesó vásároltunk.Mimus nagyon élvezte.Naponta többször is megkérdezte az apjától,hogy apa nem mész a dógozóba?Igaz estére kicsit elfáradt,így finom szólva horror volt az este.
Vasárnap délelőtt anyukáméknál voltunk,illetve ebédre voltunk hivatalosak.Jöttek Dodóék is.Persze mindenki Mimussal foglalkozott,amit nagyon élvezett.Van ott egy kis biciklije,ami még a csajoké volt,nagyon szereti,így őt arról le sem lehetett szállítani.Volt még tojás keresés a fűben,na meg az elmaradhatatlan öntözködés.Még verset is tanult,ami az ő előadásában így hangzott:
Zöld erdőben jártam
Szák ibolyát láttam
El akart hervadni
Ezért kellett meglocsolni!
Nagyon édes,de nem hajlandó úgy mondani ahogy tanítottam.
Délután a másik nagyihoz mentünk,meg Dorinához.Mára sikerült összehaverkodniuk és szeretik egymás társaságát.Ott még jót játszottak az udvaron,így aztán a kocsiba teljes filmszakadás lett.

Hétfőn vadasparkot ígértünk neki,így délután elindultunk.Jó idő révén voltak ezren,na meg mindenféle gyerek csalogató pénz költési lehetőség.Alapjáraton Mimus nem egy követelőző gyerek,így megúsztuk egy ugráló várral és egy Thomasos lufival


Az állatok nagyon tetszettek neki.Illetve azok amiket közvetlen közelről meg lehetett nézni,fogni,simogatni.Ha rajta múlt volna,ő bemegy a tigris vagy a medvék ketrecébe.

A kecskék között úgy jött-ment mintha azok között nőtt volna fel.Szerencsére egyik sem bántotta.












Ráadásul mindenhova
felmászott és így történt,hogy a Csóri nevezetű szarka megcsípte az ujját,miután bőszen mutogatta neki a ropiját.Na ezt azóta is emlegeti.Mit képzel ez a Csóri magáról?Mondogatja bőszen azóta is.

Kistesó jó fej volt.Igaz hétfőre már kezdte kicsit unni a jövés menést,így kicsit nyügibb lett,de majd a héten regenerálódik.

Nehéz napok

Régen jártunk erre,aminek az oka,hogy elég zűrös két-három hét van a hátunk mögött.
Először tesó nem akart szopizni,amitől az egyik mellem majdnem begyulladt.Szenvedtünk,küszködtünk,de nem volt hajlandó.Közben persze itt volt a háztartás,na meg Milus.Ja anyukám felajánlotta,hogy jön és segít,de én nagy mellénnyel elutasítottam,mondván megtudok én egyedül is bírkózni a dologgal.Hát nem sikerült.Így egy délután sírva hívtam fel,hogy jöjjön és segítsen.Persze akkor sem a fájdalomtól sírtam igazán,hanem Milus miatt akit nem tudtam kivinni,mert már annyira fájt a mellem.Egyrészt a tejcsitől,másrészt a fejéstől.Persze apa nagyon sokat segített,de csak esténként,mert ugyi ebben a gazdasági helyzetben örüljünk,hogy van az embernek munkája.
Szóval tesó sztrájkja nem az első eset volt!Az egyik cici már régóta nem kellett neki.Hogy miért?Nem tudtam rájönni,pedig kerestem az okát.Most pedig már a másik sem kell.Én kis naív azt hittem kevés a tejcsi,ezért még tejserkentőt is szedtem,plusz fejtem aztán később meg bolondultam meg.Sajnálom,hogy így alakult,de mára már túl tettem magam rajta.
A terhesség alatt voltak bennem félelmek,mindenfélék.Féltem Mimus reakciójától,féltem ha császár lesz sikerül-e helyre rázódnom és még sorolhatnám.Viszont egy valami volt csak amitől nem féltem az pedig a szopizás.Hát pont ez nem sikerült,úgy ahogy én gondoltam,az összes többi pedig működik.De ez már múlt!Lezárult egy korszak az életünkben,így alakult.A védőnőnk szerint egy hős?vagyok,mert sok anyuka még ennyit sem próbálkozik.Nem,nem érzem magam annak!Soha nem érdekelt mások véleménye,ha nem én kéretem meg annak megalkotására.Legfontosabbak,most is a gyerekeim és az hogy kiegyensúlyozott boldog anyukájuk,szüleik legyenek.

Hétvége

Végre,végre úgy tűnik itt a tavasz!Ezt kihasználva újfent kiruccantunk nagyizni.Apának egész hétvégés munkája volt,így ilyenkor mi is vele megyünk.Az időjárás is kegyes volt.
Már pénteken este nekilódultunk,hogy apa tudjon időben kezdeni reggel.Dodó már várt minket,igaz Mimus elaludt az úton,és beletellett egy kis időbe mire magához tért.De utána felpörgött rendesen.
Szombaton elég sokáig aludt,illetve aludtak.Imádom őket érte,végre kicsit szusszantam én is.Majd miután felkelt,rögtön indult neki a nagyvilágnak.Vittünk gumicsizmát így mentek nagyival a kertbe gereblyézni,majd motorozott,rolizott,labdázott és szaladgált jó sokat.Este pedig kicsit felmentünk nénjéékhez.Jó volt kicsit kimozdulni,beszélgetni,mégha lurkostól is.
Kistesó is nagyon élvezte,igaz a lángos amit reggelire ettem kicsit megviselte a pocakját,nehezen mentek a pukik,így kicsit nyöszörgősebb volt.
Vasárnap egy nyűgösebb éjszaka után elég korán ébredt a család.Mimust megint sikerült rendes lefárasztani.Krétázott,rollizott,na meg motorozott,sőt még focizott is bátyával.Na meg segített bátyjának lemetszeni a rózsát.Legalábbis az elmondottak alapján erre következtettem.
Mivel elég korán ébredt,így délután rábeszéltük egy kis alvásra.Közel két óra szunya után még ébreszteni kellett,de persze Mima nem álmos.
Megint remekül éreztük magunkat.Jókat ettünk.játszottunk,na meg aludtunk.Köszi mami!

Alakulunk....

mint púpos gyerek a prés alatt,már mint ami vásárlást illeti.Mert hogy minap gondoltam egyet és elindultam a két csemetémmel bevásárolni.Na nem nagy bevásárlásra kell gondolni,csak a közeli élelmiszer boltba merészkedtünk,na meg a drogériába.De ez is nagy szó.Eddig hármasban csak a gyógyszertárba mentünk,ahol vagy halálra itta magát Mimus míg én vásároltam,vagy a mérleggel játszott.Így is különbözteti meg őket,hogy vizes meg mérleges gyógyszertár.Na de visszatérve a vásárlásra.

Szóval ez idáig nem nagyon volt bátorságom nagyobb vásárlást tervezi a két lurkóval egyedül.Bevallom őszintén kicsit féltem,hogy fogom Mimust navigálni.Lelki szemeim előtt számtalanszor lepergett,hogy Mimus lebontja a boltot,én pedig rohanok utána a babakocsival,vagy éppen minden útjába eső terméket belepakol a kosárba.Így aztán inkább maradtak a nagy üzletközpontokba való vásárlás,aminek számtalan hátránya van.Mint például az ember jóval többet költ mint tervezte,aztán ez csak este apa közreműködésével működik,de akkor meg mikor van együtt család,Mimus extra hisztis mert már fáradt és még lehetne sorolni.
Ezért egy hirtelen ötlettől vezérve,fogtam és az egyik sétánk alkalmával bementünk a drogériába.Persze előtte megbeszéltem Mimussal,hogy tolhatja a kicsi bevásárló kocsit,de nem rohangál vele és persze szót fogad.És láss csodát!Az én rosszcsont lurkóm szót fogadott és türelmesen bírta a bevásárlást.Na ezen felbuzdulva indultunk el az élelmiszer boltba,bár ezzel azért voltak fenntartásaim,mivel elég sok édesség van elérhető magasságban,de újra a "kezeljük a gyereket partnerként"taktikát választottam és bevált.Csak egy csomag rágót vettünk,azt is apának.
Így aztán nagyon büszke voltam az én nagy fiamra,na meg boldog mert végre kicsit megint önállóbbak lettünk.

Szobatisztaság

Kicsinyke családunk életének egyik sarkalatos pontja.Sajnos lassan haladunk.Próbálok kitartó lenni ,de biza néha elkeseredem és olyankor azon aggódom,hogy fogunk óvodába járni.Persze mindenki vigasztal,hogy majd nyáron.Jó-jó,de azért nem lenne éppen rossz dolog ha csak egy lurkót kellene pelusozni.
Most épp ott tartunk,hogy kakilás,már vagy másfél hete csak wc-be történt.Hú gyorsan lekopogom.Persze akkor sem mindig ő akarta oda,de elsőre sikerült rábeszélni.Mondjuk ilyenkor szétszedi a wc-t,de most mit csináljak?Pisilni csak nagy ritkán lehet rávenni.De érezni szerintem érzi mert sokszor közli,hogy mama pisilek.
Kérdeztem a gyerekorvosunkat is,aki azzal vigasztalt,hogy a kisfiúk ritkán lesznek 2,5éves koruk előtt szobatiszták,meg kistesó miatt most inkább ne vegyem el a pelenkát.Inkább ültessem gyakran bilire vagy wc-re.Na bumm és ha nem akar?Most erőszakoskodjak?Nehéz dió.
Már mindenféle trükköt bevetettem.Kakilás után ő húzza le,vagy nyom a légfrissítőből.A pisilést próbáltuk nagyfiúsan,wc papírra célozva,de különösebben nem hozza lázba.
Így marad a pelus és a remény.Végtére is még egy egészséges felnőtt emberrel sem találkoztam aki nem lett szobatiszta.Na ezzel vígasztalom magam.

Márk 3hónapos

Hűha,hogy szalad az idő és Márk egyre kommunikatívabb.Élvezet vele beszélgetni!Minden szavunkra válaszol már.Imád mosolyogni és újabban sikoltozik is.Kedvenc dala a mókuska,de olyannyira,hogy közben folyamatosan "énekel"velem.Aludni még mindig szeret,igaz esténként új szokást vett fel.Már csak sötétben alszik el,ha lekapcsolom a lámpát,de akkor viszont öt perc alatt és altatás nélkül.Egyébként csak nézelődne és dumálna.

Annyira furcsa a két gyermek különbözőségei,de mégis a legfurcsább az alvásuk.Mimus a napig nem tartozik a jó alvókhoz,ellentétben Márkkal,aki 3 hetes kora óta átalussza az éjszakát.Na erre hittem én azt,hogy ez csak a mesébe van és az az anyuka aki ilyen éjszakákról mesél,biztos lódít.Hálásak is vagyunk érte.

Márk egy kisebb fokú pyelon tágulattal született,ami hál istennek nem okoz gondot,de időre,időre ellenőrizni kell..Így három hónaposan eljött az első ellenőrzés.Először kézítettek egy ultrahangot,majd jelenésünk volt a" kedvenc"neonatológus doktor nőnél.Egyrészt nem a kedvességéről híres,másrészt a szakmai tudásával szemben is vannak fenntartásaim.De a muszáj nagy úr.Szóval a doktornőnek megint sikerült felbosszantania.Első kérdése az volt mit tud a gyerek?Hirtelen nem igazán tudtam rá válaszolni,bár a számon volt,hogy ír,olvas,számol.Hát mit vár????Na ő elmondta.Szerinte a felső végtagok hypotóniásak,mivel gyermekem,aki megjegyzem 4hetes kora óta emelgeti és tartja a fejét és akit akkor keltet fel,merészelt elbambulni és nem megtartani a fejét amikor felültette.Hát ez felháborító!!Így aztán tornáztatni kell.Persze amiért mentünk,arról egy szót sem szólt,mármint a tágulatról.De az uh szerint csökkent,így remélem kinövi iciri-piciri és továbbra sem okoz majd problémát.

Nagyiztunk

A hétvégén megint nagyiztunk és végre már nem csak egy napot,hanem az egész hétvégét anyukámnál töltöttük.Márk születése óta ez volt az első ottalvós kiruccanásunk.Nem mondom, élveztük ám,de nagyon.Nekem ezek a kiruccanások egyébként is felérnek egy vellnes hétvégével,és az időjárás is kegyes volt hozzánk.
Remek napsütéses idő révén Mimus kitombolhatta magát.Motorozott,rolizott,krétáztunk az aszfaltra na meg szaladgált,kedvenc babyszitterével,Dodóval.Persze anyukám megint sütött-főzött,mindenféle finomat és hát azt ugye el kell ismerni,hogy nincs jobb a mami főztjénél.Végre kicsit dumcsuóizhattunk egy kicsit a nővéremmel is.Ja meg felköszöntöttük a szülinapja alkalmából,csak az ajándékát hagytuk itthon.Elférne egy kis notropil.
Márk is nagyon élvezte.Jókat evett ,aztán meg még nagyobbakat durmolt utána pedig hangosan sikoltozott és mindenkihez volt egy kedves mosolya.Igaz Mimus időnként reklamál és, kiköveteli,hogy vele foglalkozzanak,de azért lassacskán alakulunk.
Vasárnap végre letudtam két baba látogatást is.Igaz csak egyedül képviseltem a családot,mivel férjuram beteg,Mimus úgy szintén,picurka meg aludt.Így csak én babáztam.

Betegség

Sajna Mimus lebetegedett.Hétfő délutánra belázasodott,(anya para beindult)így miután apa hazajött és a lázát is sikerült levinni meglátogatták a doktornéninket.Mivel kistesónak éppen uzsonna idő jött és köztudottan kényelmesen,komótosan szeret enni,így apával ketten mentek a vizitre.Ilyen még nem volt,ezért apát kioktattam,hogy mi a rend.Mint például,nagyjából öltöztesse le,na meg a szájába rágtam miket kérdezzen meg a doktornénitől.
Persze Mimus nem fogadt kitörő örömmel,hogy meg kell látogatni a doktornénit.A várakozás alatt levágott egy kisebb hisztit,de bent már nagyon együttműködő volt.
Sajna összeszedet valami szép kis torok gyuszit,amit sikerült még időben elkapnunk,így csak aznap volt láza.A gyógyszereket is szépen könyörgés nélkül bevette és közölt,hogy megette a kanalas,meg a csepegtetős gyógyszert is.
Viszont én egész héten izgultam,nehogy kistesó is elkapja,na meg bíztam benne,hogy mégis csak csodaszer az anyatej.Igaz próbáltuk őket egymástól távol
tartani,ami abban merült ki,hogy kértük Mimust ne puszilgassa,amit nagyon okosan meg is értett.Igaz néha elcsattant egy két lopott puszi és naponta többször is megkérdezte,hogy:mamuci beteg vagyok még?
Sajna a hisztik is szaporodtak,de reménykedem,ha teljesen helyre jön,akkor újra csökkennek.
Gyógyszert már nem szed,de még olyan sápadt szegénykém,na meg az étvágya sem a régi.Igaz az édesség,meg a nasika az menne.

Szösszenetek 2008-ból I.

Január
Az újév köszöntése és Mimus első találkozása a hóval.

Március
A nagy pillanat,amikor is biztossá vált kistesó.

Április

Megjött a tavasz és állandó "fellelőhelyünké"vált a játszótér,az utca.