Fogzunk

Igen szánt szándékkal írtam többesszámba,mert talán még rosszabb mint Milusnál volt és sajna tart már egy ideje.Persze nem a tankönyv szerint,azt kistesó valszeg nem olvasta.Igazából vagy három hete pelenkázás közben vettem észre az első kis fogacskákat.Játszottunk és valami fehéret láttam az ínyén.Jobban megnézve bizony fogacska volt,méghozzá a felső metsző,mindkét oldalon.
Hurrá megörültem!Végre alszunk!
Na nem így van.Tesó őrült tempóban növeszti tovább a fogait.Már kibújt alul középen kettő,így négy fogú lett.De továbbra is rág és a folyik nyála.Leginkább az asztal szélét szereti rágicsálni,ha feláll az pont eléri.De miután már alul fogai is vannak,így maradandó emléket hagy számunkra amellett,hogy az éjszakáink katasztrófálisak.Ha már nagyon fáradtak vagyunk,bevetem a panadolt,a csoda szirupot.Na azzal elviselhető,olyankor csak vagy kétszer ébred.De azért minden este nem lehet alkalmazni.Így maradnak a visítós,felsíros éjszakák.
Ráadásul úgy tűnik tesónak minden fog növesztése taknyolással jár.Így folyamatában taknyos.ÁÁÁÁÁ!Már a porszívó hangjától,vagy az orrszívó puszta látványától is üvölt.
Hát nem egyszerű,de remélem azért hamarosan hagy egy kis pihenőt nekünk a kis csibész.