2010. február 26., péntek

Márk 15 hónapos

Mivel az egy éves összefoglalónk elmaradt(bár mindig készültem)úgy gondoltam ideje lenne kicsit írni a mi huncut gazfickóról is.Mert az!Akár merre járunk,barátok vagy idegenek mindenki azt mondja mennyire hasonlítanak egymásra a fiúk.Igen valóban,de csak külsőre.Márkot a szélsőségek jellemzik.Vagy kacag,nevet,mókázik vagy üvölt,visít torkaszakadtából.Nála köztes állapot nincs.Szerencsére az előbbi,a mókázás áll túlsúlyban.Szinte mindenből viccet csinál és akkor még a szeme is nevet.Nagyon találékony és most már minden mozdulatunkat utánozza.
De lássuk mit is tud:
-megy,szalad,próbál ugrani és mindenhova felmászik
-ha valamit nem ér el viszi a tanulószékét vagy éppen a lavórt és arra áll rá


-integet(van hogy az utcán is idegeneknek),puszit ad,persze még nem cuppan
-próbálkozik az egyedül evéssel
-építőkockákat 3-4 egymásra rak,de kedvence a sörös dobozok egymásra pakolása,majd örömmel borítja fel(aztán ha szerencsénk van nem sörben úszik a konyha)
-formabedobózik,kedvence a kör,de a többit is bele tudja rakni
-labdát gurít,dob
-lapozza a könyveket,kedvence az iciripiciri
-kismotorral és bébitaxival ügyesen közlekedik
-ceruzával firkálgat
-ha zenét hall rögtön táncol,forog,tapsol,nagy kedvence a Mackó,mackó ugorjál(ha hallani szeretné jön dúdolja és forog)
-imád telefonálni és szeret bújócskázni
-mindent kipakol,elpakol(távirányítót a cipőkbe,csizmákba,szekrénybe dugja) sokszor kidob dolgokat a szemetesbe(Milusnál ilyen nem volt)
-imád enni,szinte minden a kedvence,látszik is rajta,a súlya 12-13 kiló között van
-viszont nem beszél,csak halandzsázik babanyelven vagy éppen dudorászik mondjuk a tomasnak a főcímdalát és táncol hozzá
-Milust nagyon szereti és nagyon örül neki amikor hazaérkezik az oviból
-ha valamit nem kap meg nagyon sír és rögtön odacsap,vagy hozzánk vág valamit vagy épp hanyatvágja magát(például Milushoz a kisautót,de kapott már Milcsu pofont,vagy épp a haját húzta meg)
-ha rászólunk(még csak nem is erélyes)hogy nem szabad rögtön megsértődik és úgy sír mintha a világ összes fájdalma az övé lenne
-és nagyon-nagyon bújós
Mindent egybevetve imádni való,édes kis gazember és szöges ellentéte Milusnak.

2010. február 23., kedd

Farsangolás

Az elmúlt két hétvége a farsang jegyében telt.Először a mimus óvodai farsangja volt,majd a Dodóé,ahol(mint szinte mindenhol)a végzősöké a nyitótánc.Itt jelen esetben ez a keringő volt!De nem ugrom ennyire előre.

Milus lelkesen készült a farsangra,bár elképzelése nem sok volt róla.Csak annyit tudott amit mi elmondtunk neki róla.Először úgy volt,hogy otthon készítünk neki jelmezt,de a végül is az elmaradt és nem túl kreatívan vásároltunk egyet,ami nagyon tetszett neki.Ez az egérke volt a Tom és Jerryből.Tetszett neki nagyon és már aznap abban rohangászott,le sem akarta venni.A farsang napján nem ment reggel oviba,mivel a jelmezt úgyis én vittem,gondoltam jobb így.Na többet sem csinálok ilyet.Indulás előtt bevágta a hisztit,hogy ő menni sem akar,felöltözni sem akar,stb.ÁÁÁÁ!!!
Végül meggyőztük apával és ott már nagyon jól érezte magát.Alig győzte kivárni,hogy felöltöztessem és szaladt is be.Először felvonultak és mindenki nagyon aranyos volt.Majd adtak egy kis műsort,énekeltek táncoltak.Utána pedig evés,ivás,tánc és játék következett.Na de azért ha már ott voltam az edet nem várta meg.

Ugyan ilyen lelkesedéssel készült a Dodó farsangjára is.A tapasztalatai alapján biztos úgy gondolta az is valami hasonló lesz.Így kicsit biztos csalódott.De azért lelkesen tapsolt a jellmezeseknek,na meg Dodónak.Igaz a keringő közben mindenáron meg akarta kínálni Dodót ropival,de végül is sikerült róla lebeszélni.Dodó(meg persze a többiek is)nagyon szépek,helyesek és ügyesek voltak.Igaz kicsit elhúzták időben a műsort,sok volt a szünet,így Mimus lelkesedése a végére alább hagyott,vagyis inkább átcsapott unalomba,minden igyekezetünk ellenére.
De a lényeg,hogy neki Dodó volt a legszebb és mindig is Ő lesz.Ez Mimus szájából hangzott el.
Remélemjük ennyi farsangolás után minél hamarabb ide ér a tavasz is,mert már nagyon elegünk van a télből.

2010. február 17., szerda

Pillanatok

Néhány számomra nagyon kedves pillanat,képekben!

Téli képek

Mimus nagyon élvezi,hogy az idén az időjárás jóvoltából rengeteg hó van.Csúszkál,szánkózik,térdig süllyed benne,de ha kell segít nagyinak lapátolni.



Tesót még különösebben nem izgatja.Időnként belenyúl,de túl hidegnek találja,néha ő is térdig gázolna benne,de elesik és a hideg bizony rosszul esik neki.A szánkóba,viszont vígan üldögél.





2010. február 15., hétfő

Napjaink


Megint az írás maradt el,pedig igazából semmi extra nem történt,ami miatt nem írhattam volna.Napjaink csendesen,viszonylag békében telnek,értem itt a lurkókat.Milus sokat változott.Itthon csökkentek a nagy hiszti jelenetei,ami nagyon jó és többet játszanak együtt békében és nagyon bújós lett.Állandóan puszit ad,jön megszeretgetni minket és naponta többször elmondja,hogy anya szeretlek,apa szeretlek vagy épp,hogy tesóka szeretlek.
Nagyon élvezem,élvezzük!Újra nagy kedvel épít,akár legóból,akár kockából.Vagy várat,vagy parkolót kreál.Persze azért vannak viták,veszekedések.Leginkább akkor ha tesóka elrombolja a várat,a parkolót.Nagyon sokat versel,énekel és mesél.Végre,végre kicsit alább hagyott az annapeti őrület.Újra felfedezte a többi mesekönyveit.(Bevallom,kicsit már kezdtem unni annapeti))Nagyon aranyos ahogy ő mesél.Kezében a könyv és mondja a történetet a képek alapján.

Másik nagy kedvence a labirintusos feladatok.Először csak párat nyomtattam neki,majd másnap többet,aztán én gyártottam,majd vettem,de se perc alatt végez velük és kéri a következőt.Nem tudok lépést tartani vele!A mozgás persze nagyon hiányzik neki.A sok hónak köszönhetően idén már sokat szánkóztunk,hógolyóztunk.Nagyon tetszik neki a hó,imád benne hömpörögni,fentrengeni.

Tesóka még mindig egy nagy csibész.Igazi móka-miki.Mindig bohóckodik és mindenben utánozza Milust.Beszélni nem nagyon akar,de mindent megmutat és elmagyaráz.Babanyelvén édesen cseveg,vagy veszekszik.Ha valamit szeretne és nem kapja meg visít,de olyan hangerővel,hogy a hajunkszála az égnek áll.A másik pedig a hiszti.Bárhol,bármikor képes magát földhöz vágni.Igyekszünk nem figyelni rá ilyenkor,de elég kitartó.
Végre,végre ő is felfedezte a könyveket.Már magától hozza és lapozgatjuk,mutogat benne.Nagy kedvence az iciripiciri.Szeret kockából építeni,két ,három darabot már sikerül neki egymásra tenni.Próbálkozik az egyedül evéssel is.Aludni viszont nem nagyon akar,legalábbis napközben nem.Van,hogy fél órát alszik egész nap.Pedig nagyon jó lenne,de már nem tudok mit kitalálni.Csak kicsit Milus miatt bánt a dolog,mert olyankor lenne lehetőség csak vele foglalkozni.Bár már társasozni "megtanultunk"tesó mellett,de mondjuk memória játékot,vagy kirakót játszani nehéz ha móka-miki is fel van.

Továbbra is sokat nagyizunk,hol az egyik nagyinál,hol a másik nagyinál.Sokat vagyunk Kekéékkel is.Itthon jókat bírkózunk,bújócskázunk.Vidáman telnek napjaink.

2010. január 18., hétfő

Szilveszter

A szilveszteren sokáig gondolkodtunk,hogy is legyen,Igazából nem akartunk senkinek a nyakába varrni két gyereket,vagy esetleg ide citálni valakit,na meg Milus a beszélgetéseinket hallva nagyon készült már rá.Ezért úgy döntöttünk,hogy itthon leszünk és inkább Kekéék jöjjenek át.
Délután mindkét lurkó aludt egy nagyot.Bár Milus kissé ellenkezett,de hamar elaludt.Majd délután öt körül átjöttek Kekéék Ildóval.Ettünk,ittunk,beszélgettünk.Milus állta a sarat,hajnal háromkor még úgy kellett ágyba parancsolni.Tesóka pedig nyugodtan végig aludta az éjszakát.
De inkább beszéljenek a képek:

2010. január 17., vasárnap

December-karácsony

A karácsonyunk miután mindhárman meggyógyultunk remekül sikerült.
Milus már nagyon várta és lelkesen készült.A családba mindenkinek készített ajándékot,segített képeslapot gyártani és még a szobájába is volt időnk díszeket készíteni.
Mióta saját lakásba költöztünk valami oknál fogva mindig hozzánk jöttek a vendégek.Első éven azért mert én azt mondtam ez az első karácsonyunk és én biza nem megyek sehova,tavaly azért mert tesóka pici volt.Így az éven vagyis tavaly már időszerű volt,hogy mi látogassuk meg a rokonságot.Ezért csak a szentestét töltöttük itthon,a karácsony többi napját a nagyiknál.
Mióta gyerekek vannak a karácsonyfát már
huszonharmadikán este felöltöztetjük és alá tesszük az ajándékokat.Most is így történt.Milus kapott egy parkolóházat,amit úgy döntöttünk,hogy összeállítva rakunk a fa alá.Igen ám,de arra még rá kellett ragasztani a kismilló matricát amit mellékeltek hozzá,Így apa hajnal háromig ragasztott.
Reggel Milus ébredt elsőnek és első szava a karácsonyfa volt.Nagyon megörült amikor meglátta,de még nagyobb lett az öröme amikor felfedezte a parkolóházat.Nem is érdekelte más,csak azzal játszott,esetleg egy kis Anna Petis mese olvasására lehetett elcsábítani.
Később amikor már tesó is fe
lébredt kibontották a többi ajándékot is.Tesót nem nagyon érdekelte a karácsonyfa.Megnézte és ment tovább,ennyi.Talán majd jövőre.A huszonnegyedike kizárólag játékkal telt,mivel előtte megfőztem.Nagyon élvezték a lurkók.
Másnap mentünk anyukámhoz,majd és Dodóékhoz.Mindenhol ajándék hegyek voltak.Legjobban a Dodóéktól kapott társasjátéknak örült.Nagyon vágyott már rá és azóta is játszunk vele mindennap.Tesó is nagyon élvezte.Nagyon tetszett n
eki a monteszori torony,a lejtős kisautók na meg,hogy mindig volt valaki körülötte.Mi pedig jókat ettünk,beszélgettünk és pihentünk.
A karácsonyi kiruccanás utolsó napját a másik nagyinál töltöttük.Persze innen is ajándék hegyekkel távoztunk.Mimus gazdagodott egy autópályával,tesó rakosgatós meg zenélő játékkal.
Nagyokat játszottak Dorinával,na meg i
dőnként vitáztak.
A sűrű programba Kekéék már csak karácsony után fértek be.Így az ő Jézuskájuk a kétünnep között jött,Milus kapott egy másik társast(az is nagyon jó)tesóka pedig egy dupló vonatot,meg egy nagy játék tároló dobozt.De az igazi ajándék csak ez után következett:Apa egész héten itthon volt velünk.Rengeteget játszottunk,bohóckodtunk,Milus szavaival élve:SZUPER volt!