Alakulunk....

mint púpos gyerek a prés alatt,már mint ami vásárlást illeti.Mert hogy minap gondoltam egyet és elindultam a két csemetémmel bevásárolni.Na nem nagy bevásárlásra kell gondolni,csak a közeli élelmiszer boltba merészkedtünk,na meg a drogériába.De ez is nagy szó.Eddig hármasban csak a gyógyszertárba mentünk,ahol vagy halálra itta magát Mimus míg én vásároltam,vagy a mérleggel játszott.Így is különbözteti meg őket,hogy vizes meg mérleges gyógyszertár.Na de visszatérve a vásárlásra.

Szóval ez idáig nem nagyon volt bátorságom nagyobb vásárlást tervezi a két lurkóval egyedül.Bevallom őszintén kicsit féltem,hogy fogom Mimust navigálni.Lelki szemeim előtt számtalanszor lepergett,hogy Mimus lebontja a boltot,én pedig rohanok utána a babakocsival,vagy éppen minden útjába eső terméket belepakol a kosárba.Így aztán inkább maradtak a nagy üzletközpontokba való vásárlás,aminek számtalan hátránya van.Mint például az ember jóval többet költ mint tervezte,aztán ez csak este apa közreműködésével működik,de akkor meg mikor van együtt család,Mimus extra hisztis mert már fáradt és még lehetne sorolni.
Ezért egy hirtelen ötlettől vezérve,fogtam és az egyik sétánk alkalmával bementünk a drogériába.Persze előtte megbeszéltem Mimussal,hogy tolhatja a kicsi bevásárló kocsit,de nem rohangál vele és persze szót fogad.És láss csodát!Az én rosszcsont lurkóm szót fogadott és türelmesen bírta a bevásárlást.Na ezen felbuzdulva indultunk el az élelmiszer boltba,bár ezzel azért voltak fenntartásaim,mivel elég sok édesség van elérhető magasságban,de újra a "kezeljük a gyereket partnerként"taktikát választottam és bevált.Csak egy csomag rágót vettünk,azt is apának.
Így aztán nagyon büszke voltam az én nagy fiamra,na meg boldog mert végre kicsit megint önállóbbak lettünk.