2009. április 17., péntek

Bók



Ma megkaptam a kis-nagy fiam első igazi bókját!!!!
Indultunk sétálni és mivel a városba készültünk,nem melegítő volt rajtam,hanem farmer,bőrkabát és a hajam is szét volt engedve.Erre Mimus így szól a liftbe:

Anyuci,de szép vagy ebbe a ruhába!
Azt hittem megzabálom.
Olyan érzés volt,mint amikor a hőn áhított pasid végre szerelmet vall.
Persze mindezt egy bolond,hajtépős délelőtt után mondta!
Meg kell állapítanom,hogy pasi a javából!

2009. április 15., szerda

Valami elindult


Végre!Erre vártam mióta tudom,hogy tesó is van.
Tegnap Milus és Márk végre,végre egymásra talált!Bár eddig is voltak már próbálkozások,de tegnap valami mérföldkőhöz érkeztek a lurkók!
Kistesó Milus ágyán heverészett,Milus pedig nyomogatta neki az új telefont,közben pedig folyamatosan gagyarászott neki.Na ennek tesó nagyon örült és teli szájjal nevetett!Én csak mint kívülálló figyeltem,élveztem a pillanatot és igyekeztem nem beleszólni a játékukba.Bár ez utóbbi kicsit nehéz,mert Mimus,azért úgy gondolja,hogy ő és tesó egyenrangú partnerek,így néha kicsit erősre sikerül a szeretgetés.

Húsvét

Miután kicsit helyre rázódtunk igyekeztük kihasználni a hosszú hétvégét.
Szombaton apás játszóterezés volt,míg én meg tesó vásároltunk.Mimus nagyon élvezte.Naponta többször is megkérdezte az apjától,hogy apa nem mész a dógozóba?Igaz estére kicsit elfáradt,így finom szólva horror volt az este.
Vasárnap délelőtt anyukáméknál voltunk,illetve ebédre voltunk hivatalosak.Jöttek Dodóék is.Persze mindenki Mimussal foglalkozott,amit nagyon élvezett.Van ott egy kis biciklije,ami még a csajoké volt,nagyon szereti,így őt arról le sem lehetett szállítani.Volt még tojás keresés a fűben,na meg az elmaradhatatlan öntözködés.Még verset is tanult,ami az ő előadásában így hangzott:
Zöld erdőben jártam
Szák ibolyát láttam
El akart hervadni
Ezért kellett meglocsolni!
Nagyon édes,de nem hajlandó úgy mondani ahogy tanítottam.
Délután a másik nagyihoz mentünk,meg Dorinához.Mára sikerült összehaverkodniuk és szeretik egymás társaságát.Ott még jót játszottak az udvaron,így aztán a kocsiba teljes filmszakadás lett.

Hétfőn vadasparkot ígértünk neki,így délután elindultunk.Jó idő révén voltak ezren,na meg mindenféle gyerek csalogató pénz költési lehetőség.Alapjáraton Mimus nem egy követelőző gyerek,így megúsztuk egy ugráló várral és egy Thomasos lufival


Az állatok nagyon tetszettek neki.Illetve azo
k amiket közvetlen közelről meg lehetett nézni,fogni,simogatni.Ha rajta múlt volna,ő bemegy a tigris vagy a medvék ketrecébe.

A kecskék között úgy jött-ment mintha azok között nőtt volna fel.Szerencsére egyik sem bántotta.












Ráadásul minde
nhova
fel
mászott és így történt,hogy a Csóri nevezetű szarka megcsípte az ujját,miután bőszen mutogatta neki a ropiját.Na ezt azóta is emlegeti.Mit képzel ez a Csóri magáról?Mondogatja bőszen azóta is.

Kistesó jó fej volt.Igaz hétfőre már kezdte kicsit unni a jövés
menést,így kicsit nyügibb lett,de majd a héten regenerálódik.

Nehéz napok

Régen jártunk erre,aminek az oka,hogy elég zűrös két-három hét van a hátunk mögött.
Először tesó nem akart szopizni,amitől az egyik mellem majdnem begyulladt.Szenvedtünk,küszködtünk,de nem volt hajlandó.Közben persze itt volt a háztartás,na meg Milus.Ja anyukám felajánlotta,hogy jön és segít,de én nagy mellénnyel elutasítottam,mondván megtudok én egyedül is bírkózni a dologgal.Hát nem sikerült.Így egy délután sírva hívtam fel,hogy jöjjön és segítsen.Persze akkor sem a fájdalomtól sírtam igazán,hanem Milus miatt akit nem tudtam kivinni,mert már annyira fájt a mellem.Egyrészt a tejcsitől,másrészt a fejéstől.Persze apa nagyon sokat segített,de csak esténként,mert ugyi ebben a gazdasági helyzetben örüljünk,hogy van az embernek munkája.
Szóval tesó sztrájkja nem az első eset volt!Az egyik cici már régóta nem kellett neki.Hogy miért?Nem tudtam rájönni,pedig kerestem az okát.Most pedig már a másik sem kell.Én kis naív azt hittem kevés a tejcsi,ezért még tejserkentőt is szedtem,plusz fejtem aztán később meg bolondultam meg.Sajnálom,hogy így alakult,de mára már túl tettem magam rajta.
A terhesség alatt voltak bennem félelmek,mindenfélék.Féltem Mimus reakciójától,féltem ha császár lesz sikerül-e helyre rázódnom és még sorolhatnám.Viszont egy valami volt csak amitől nem féltem az pedig a szopizás.Hát pont ez nem sikerült,úgy ahogy én gondoltam,az összes többi pedig működik.De ez már múlt!Lezárult egy korszak az életünkben,így alakult.A védőnőnk szerint egy hős?vagyok,mert sok anyuka még ennyit sem próbálkozik.Nem,nem érzem magam annak!Soha nem érdekelt mások véleménye,ha nem én kéretem meg annak megalkotására.Legfontosabbak,most is a gyerekeim és az hogy kiegyensúlyozott boldog anyukájuk,szüleik legyenek.

2009. március 17., kedd

Hétvége

Végre,végre úgy tűnik itt a tavasz!Ezt kihasználva újfent kiruccantunk nagyizni.Apának egész hétvégés munkája volt,így ilyenkor mi is vele megyünk.Az időjárás is kegyes volt.
Már pénteken este nekilódultunk,hogy apa tudjon időben kezdeni reggel.Dodó már várt minket,igaz Mimus elaludt az úton,és beletellett egy kis időbe mire magához tért.De utána felpörgött rendesen.
Szombaton elég sokáig aludt,illetve aludtak.Imádom őket érte,végre kicsit szusszantam én is.Majd miután felkelt,rögtön indult neki a nagyvilágnak.Vittünk gumicsizmát így mentek nagyival a kertbe gereblyézni,majd motorozott,rolizott,labdázott és szaladgált jó sokat.Este pedig kicsit felmentünk nénjéékhez.Jó volt kicsit kimozdulni,beszélgetni,mégha lurkostól is.
Kistesó is nagyon élvezte,igaz a lángos amit reggelire ettem kicsit megviselte a pocakját,nehezen mentek a pukik,így kicsit nyöszörgősebb volt.
Vasárnap egy nyűgösebb éjszaka után elég korán ébredt a család.Mimust megint sikerült rendes lefárasztani.Krétázott,rollizott,na meg motorozott,sőt még focizott is bátyával.Na meg segített bátyjának lemetszeni a rózsát.Legalábbis az elmondottak alapján erre következtettem.
Mivel elég korán ébredt,így délután rábeszéltük egy kis alvásra.Közel két óra szunya után még ébreszteni kellett,de persze Mima nem álmos.
Megint remekül éreztük magunkat.Jókat ettünk.játszottunk,na meg aludtunk.Köszi mami!

2009. március 6., péntek

Alakulunk....

mint púpos gyerek a prés alatt,már mint ami vásárlást illeti.Mert hogy minap gondoltam egyet és elindultam a két csemetémmel bevásárolni.Na nem nagy bevásárlásra kell gondolni,csak a közeli élelmiszer boltba merészkedtünk,na meg a drogériába.De ez is nagy szó.Eddig hármasban csak a gyógyszertárba mentünk,ahol vagy halálra itta magát Mimus míg én vásároltam,vagy a mérleggel játszott.Így is különbözteti meg őket,hogy vizes meg mérleges gyógyszertár.Na de visszatérve a vásárlásra.
Szóval ez idáig nem nagyon volt bátorságom nagyobb vásárlást tervezi a két lurkóval egyedül.Bevallom őszintén kicsit féltem,hogy fogom Mimust navigálni.Lelki szemeim előtt számtalanszor lepergett,hogy Mimus lebontja a boltot,én pedig rohanok utána a babakocsival,vagy éppen minden útjába eső terméket belepakol a kosárba.Így aztán inkább maradtak a nagy üzletközpontokba való vásárlás,aminek számtalan hátránya van.Mint például az ember jóval többet költ mint tervezte,aztán ez csak este apa közreműködésével működik,de akkor meg mikor van együtt család,Mimus extra hisztis mert már fáradt és még lehetne sorolni.
Ezért egy hirtelen ötlettől vezérve,fogtam és az egyik sétánk alkalmával bementünk a drogériába.Persze előtte megbeszéltem Mimussal,hogy tolhatja a kicsi bevásárló kocsit,de nem rohangál vele és persze szót fogad.És láss csodát!Az én rosszcsont lurkóm szót fogadott és türelmesen bírta a bevásárlást.Na ezen felbuzdulva indultunk el az élelmiszer boltba,bár ezzel azért voltak fenntartásaim,mivel elég sok édesség van elérhető magasságban,de újra a "kezeljük a gyereket partnerként"taktikát választottam és bevált.Csak egy csomag rágót vettünk,azt is apának.
Így aztán nagyon büszke voltam az én nagy fiamra,na meg boldog mert végre kicsit megint önállóbbak lettünk.

2009. március 1., vasárnap

Szobatisztaság


Kicsinyke családunk életének egyik sarkalatos pontja.Sajnos lassan haladunk.Próbálok kitartó lenni ,de biza néha elkeseredem és olyankor azon aggódom,hogy fogunk óvodába járni.Persze mindenki vigasztal,hogy majd nyáron.Jó-jó,de azért nem lenne éppen rossz dolog ha csak egy lurkót kellene pelusozni.
Most épp ott tartunk,hogy kakilás,már vagy másfél hete csak wc-be történt.Hú gyorsan lekopogom.Persze akkor sem mindig ő akarta oda,de elsőre sikerült rábeszélni.Mondjuk ilyenkor szétszedi a wc-t,de most mit csináljak?Pisilni csak nagy ritkán lehet rávenni.De érezni szerintem érzi mert sokszor közli,hogy mama pisilek.
Kérdeztem a gyerekorvosunkat is,aki azzal vigasztalt,hogy a kisfiúk ritkán lesznek 2,5éves koruk előtt szobatiszták,meg kistesó miatt most inkább ne vegyem el a pelenkát.Inkább ültessem gyakran bilire vagy wc-re.Na bumm és ha nem akar?Most erőszakoskodjak?Nehéz dió.
Már mindenféle trükköt bevetettem.Kakilás után ő húzza le,vagy nyom a légfrissítőből.A pisilést próbáltuk nagyfiúsan,wc papírra célozva,de különösebben nem hozza lázba.
Így marad a pelus és a remény.Végtére is még egy egészséges felnőtt emberrel sem találkoztam aki nem lett szobatiszta.Na ezzel vígasztalom magam.